Hármas-Körös vízállás Szarvas

Szarvas vízállás

Adatok megbízható forrásból: vizugy.hu

Hármas-Körös: Szarvas vízállás jelentés


Szarvas vízállás: 474,0 cm

  • Vízfolyás: Hármas-Körös
  • Szelvény: 53.72
  • Hőfok: 16,2 °C
  • Kisebb víz: -148,0 cm
  • Nagyobb víz: 986,0 cm

Szarvas árvízhelyzet

  • 1-es készültségi szint: 600 cm cm
  • 2-es készültségi szint: 700 cm cm
  • 3-as készültségi szint: 800 cm cm

Gyula, a Hármas-Körös és Szarvas: A Délkelet-Alföld Kincses Térségének Átfogó Bemutatása

A Gyula méltán híres fürdő- és történelmi városa, a Hármas-Körös folyó holtágakkal, ártéri erdőkkel tűzdelt vízi világa, valamint Szarvas elegáns, kulturális és természeti jellegű attrakciói együttesen kirajzolják a Délkelet-Alföld térségének lüktetését. Az alábbi cikkben azt részletezzük, milyen történelmi, természeti és kulturális csomópontok várják itt a látogatót, s hogyan kapcsolódik össze ez a három kiemelt helyszín egyetlen, gazdag élménycsomaggá.


Gyula: Középkori Örökség és Gyógyfürdők Elegye

Történelmi háttér

A Gyula néven ismert város Békés megye délkeleti csücskében helyezkedik el, a Fehér-Körös közelségében. A település nevének első írásos emlékei a középkorra nyúlnak vissza, amikor a Gyulai Vár (egyike Közép-Európa legépebben maradt gótikus téglavárainak) stratégiai szerepet töltött be a török elleni végvárvonalban.

  • Gyulai Vár: A 14–15. században épült erődítmény ma múzeumként és színházi rendezvények színtereként üzemel. Az időszakos kiállítások a vár történetét, a végvári harcokat, a középkori életmódot és a későbbi korszakok emlékeit mutatják be.
  • Gyulai Várfürdő: A vár közvetlen közelében fakadó termálvízre alapozva ma egy komplex gyógy- és élményfürdő üzemel. A mozgásszervi és reumatológiai kezelésektől a családi strandmedencékig terjedő kínálat révén Gyula egyben gyógy- és élményturi­sztikai központ is.
  • Gasztronómiai sajátosságok: A Gyulai kolbász és a gyulai húsipar országos, sőt nemzetközi szinten is ismert védjegye a városnak. Emellett a helyi éttermekben találkozhatunk alföldi jellegű fogásokkal (például töltött káposzta, juhtúrós ételek) és házias édességekkel.

(Forrás: Gyula Város hivatalos oldala)


A Hármas-Körös: Magyarország Nagy Folyórendszerének Találkozási Pontja

Folyó, amely több szálon fut

A Hármas-Körös a Fehér-Körös, a Fekete-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából jön létre, hogy aztán a Tisza felé haladva vigye a Körösök vizét. A magyar alföldi vízrendszer egyik legfontosabb tagja, kulcsszerepet játszva a mezőgazdasági öntözésben, az árvízvédelemben és a természeti értékek megőrzésében.

  • Ártéri erdők és holtágak: A Körösök mentén kialakult sokszínű vízi ökoszisztéma jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park védett területén található. A ligeterdők, mocsaras részek és a homokszigetek többek között a gém- és kócsagfélék, valamint vízi rágcsálók (pézsmapocok, vidra) számára biztosítanak élőhelyet.
  • Víziturizmus és horgászat: A Hármas-Körös mentén számos település kialakított csónakházakat, kempingeket és horgászstégeket. A ponty, a keszeg, a kárász és olykor a harcsa is nagy húzóerő a horgászok körében, míg a kajak-kenu sport szerelmesei a folyó közepes sodrású szakaszait kedvelik.

(Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park)


Szarvas: A Körös-menti Kisváros és a Történelmi Magyarország Földrajzi Közepe

A Hármas-Körös partján fekvő Szarvas Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határterületén helyezkedik el, jellegzetes alföldi kistelepülésből kinőtt kisvárosi struktúrával. Központja a Szarvasi Arborétum (más néven Pepi-kert), a hazai arborétumok közül az egyik legnagyobb és legváltozatosabb fafaj-gyűjteménnyel.

  • Arborétum és Mini Magyarország Park: Az arborétum területén található Mini Magyarország makettpark, ahol az ország legfontosabb történelmi és kulturális épületei kicsinyített másban láthatók. Az egzotikus fákkal körülvett területen sétálva a hazai és idegenhonos növényvilágot is megismerhetjük.
  • Történelmi központ: Szarvas a török hódoltság után a 18–19. században fejlődött igazán, amikor a mezőgazdasági termelés és a vízi szállítás kulcsfontosságúvá vált. A városközpontban barokk és klasszicista polgárházak, valamint a Református Ótemplom és a Luther–palota épülete őrzi a múlt emlékeit.
  • Vízi turizmus: A Hármas-Körös menti szakaszok kedvelt kenu- és kajak útvonalai közül több is érinti Szarvas környékét, így a város a vízi útvonalaknak is fontos állomása.

(Forrás: Szarvas Város honlapja, Szarvasi Arborétum)


Hogyan Fonódik Egybe Gyula, a Hármas-Körös és Szarvas?

  1. Földrajzi kapcsolat: Gyula a Fehér-Körös mentén fekszik, míg a Hármas-Körös a folyórendszer későbbi egyesülésének szakasza. Szarvas éppen a Hármas-Körös partjánál emelkedik ki, a Körös-völgy egyik meghatározó településeként.
  2. Kulturális és történelmi összefonódás: A délkelet-alföldi városok és falvak kultúráját meghatározza a Körösök közelsége. A mezőgazdasági hagyományok, a halászat, a vízi közlekedés és a török kori végvárvonal mind-mind átnyúlik ezen települések históriájába.
  3. Turisztikai átjárhatóság: Egy hosszabb, 2–3 napos vagy akár egy hetes utazás során könnyedén bejárható a Gyula–Szarvas közötti útvonal, a Hármas-Körös vízparti szakaszainak érintésével. A városi és falusi vendéglátás összefonódik, miközben a fürdőturizmus, a vár- és múzeumlátogatás, a vízi sportok és a természetjárás is összesimul egyetlen komplex élménnyé.

Ajánlott Programterv: 3 Nap az Alföldi Kincsek Nyomában

  1. Első nap – Gyula: Kezdjük a programot a Gyulai Vár meglátogatásával, ahol a középkori erődítmény tárlata és a Várszínház időszaki programja színesíti a napot. Este a Várfürdő termálvize kínál lazító gyógykezeléseket vagy családi élményt.
  2. Második nap – Hármas-Körös felfedezése: Autóval (vagy akár kerékpárral, ha valaki aktívabb kalandra vágyik) áthaladhatunk a Körösök összefolyásain, felkeresve a part menti falvakat. Egy szervezett vízi túra (kajak, kenu) során a folyó árterén, a holtágaknál láthatjuk a gazdag madárvilágot is.
  3. Harmadik nap – Szarvas: A Szarvasi Arborétum (Pepi-kert) és a Mini Magyarország makettpark felfedezése során a természeti és kulturális érdekességek adnak keretet a napnak. A város történelmi központja délutánra is sok látnivalót tartogat: a Tessedik Sámuel Múzeum vagy a Szarvasi Vízi Színház egyaránt vonzó lehet az érdeklődőknek.

Szállások: Gyulán hotelek és panziók sokasága fogadja a látogatókat, a Hármas-Körös part menti településeken pedig falusi vendégházak, kempingek és kisebb panziók biztosítják a természetközeli élményt. Szarvason a városi jellegű kiszolgálás és a falusi turizmus közti átmenetet találjuk meg, apartmanokkal, kisebb családi szálláshelyekkel.

(Forrás: Volánbusz, MÁV-START, helyi turisztikai és önkormányzati információk)


 

A Gyula, a Hármas-Körös és Szarvas együttesen rajzolják meg azt a Délkelet-Alföldi vidéket, amely egyszerre őrzi a középkori hagyományokat (Gyulai Vár), a gazdag vízi és ártéri ökoszisztémát (Hármas-Körös), valamint a kulturális és agrárörökséget (Szarvas városa és arborétuma). Ez a régió olyan speciális ötvözetet nyújt, ahol a magas szintű városi szolgáltatások, a falusi élet autentikus vonásai és a természet vadregényes szépsége egyetlen körutazás során is megtapasztalható.

A városi fürdőturizmust, a hajdani végvárak középkori hangulatát és a vízi sportok csábító lehetőségeit kereső utazóknak egyaránt ideális célpont. Aki pedig készen áll a halászlék, kolbászok és más alföldi ételek kóstolására, valamint a kulturális fesztiválok (várjátékok, falunapok, színházi előadások) során való elmélyülésre, gyakorlatilag kimeríthetetlen forrásra bukkan a helyi programkínálatban. Így válik a Gyula–Hármas-Körös–Szarvas térség igazi gyöngyszemmé a magyar Alföld szívében, amelyet érdemes felfedezni és újra meg újra visszatérni.

Sütek beállítása